Miért zöldebb a szomszéd kertje?

Manapság egyre többen döntenek úgy – különösen a fiatalok körében – hogy elhagyják Kishazánkat, és más országban próbálnak meg elhelyezkedni, letelepedni, munkát találni, annak ellenére, hogy a Nagyvilágot bejárt, majd hazatért honfitársaink nem csak pozitív tapasztalatokat osztanak meg velünk. Napjainkra a külföldi munkavállalás szinte divatjelenséggé vált. De vajon mi készteti ezeket az embereket arra, hogy útnak induljanak? Nem szeretnek itt élni? Nem látnak lehetőséget a boldogulásra itthon? Jobb lehetőségek? Kalandvágy? Írásomban ezúttal a külföldi munkavállalás valódi okait próbálom meg feltárni.

Természetesen rengeteg oka lehet annak, hogy valaki úgy dönt, elhagyja Magyarországot, és külföldön próbál szerencsét. Mégis, van néhány fő ok, ami kétségtelenül közrejátszik a külföldi munkavállalók többségénél abban, hogy útnak induljanak. Ezeknek próbáltam utánajárni.

Az első, amelyet meg szeretnék említeni – természetesen – a pénz. Jól hangzó hirdetéseket olvashatunk szerte a világhálón külföldi munkahelyekről, állásajánlatokról és – számunkra – álomszerű fizetésekről. Nincs semmi meglepő abban, hogy sok magyar ember számára igen kecsegtetőnek tűnik egy állásajánlat egy olyan országban, ahol a hazai bérének mintegy ötszörösét keresheti meg, sokszor kevesebb munkával. Valljuk be, senkinek nem róható fel, ha a könnyebb boldogulást és jobb életszínvonalat látva maga előtt, elcsábul.

A következő fontos indok leginkább a fiataloknál figyelhető meg, különösen azoknál, akik éppen túlestek az érettségin. Ők többnyire időnyerés céljából szeretnének egy, vagy esetleg több évet külföldön eltölteni. Nem döntötték még el, mit akarnak kezdeni az életükkel, milyen pályán akarnak elhelyezkedni, vagy milyen irányban szeretnének tovább tanulni. Egy idegen országba való utazás éppen ezért rendkívül vonzó lehet nekik: dolgoznak, pénzt keresnek, és mindeközben bőven van idejük átgondolni, hogy hazatérve hogyan folytassák életüket. Mindeközben a szülő pedig örül, hogy gyermeke világot lát, nyelvet tanul és tapasztalatokat szerez.

Nem egy ember indul neki a nagyvilágnak pusztán kalandvágyból. Van, aki úgy érzi, kinőtte hazáját (már ha ez egyáltalán lehetséges) és más országokban próbál szerencsét. Nem is feltétlenül egy országban, hiszen akit fűt a kalandvágy, előbb-utóbb mindenhonnan továbbáll, sehol sem marad túl sokáig. Ezek az emberek kíváncsi természetűek, szeretik a kockázatot, szívesen feladják a biztosat a bizonytalanért. Sokan közülük már „rutinos” külföldi munkavállalók, néhányan ugyanis nem először hagynak el egy adott országot azért, hogy máshová mehessenek, máshol dolgozhassanak.

Sokak számára a nyelvtanulás a külföldi munka elsődleges oka. Többen vallják ugyanis azt a nézetet, miszerint egy nyelvet akkor lehet igazán jól megtanulni, ha rá vagyunk kényszerülve annak használatára, nem pedig az iskolában. Épp ezért rengeteg tanulni vágyó, vagy nyelvtudását tökéletesíteni kívánó ember vág neki a nagyvilágnak, mondván, hogy mire hazajönnek, tökéletesen fogják beszélni az adott ország nyelvét, amiből természetesen profitot remélnek, hiszen széles körben elterjedt az az álláspont, hogy minél több nyelvet beszélünk, annál több esélyünk van a boldogulásra az életben.

Rengetegen vágnak neki a „nagy utazásnak” tapasztalatszerzés céljából is. Sokan ugyanis úgy vélik, hogy a kinti időszak eltöltése után hazaérkezve Magyarországra, könnyedén hasznosíthatják a kint megszerzett tapasztalataikat, hiszen – lévén kint dolgoztak és éltek – látták, hogy működnek ott a cégek, hivatalok, és ezek alapján talán jó ötletetekkel szolgálhatnak hazai munkahelyük számára. Ezen kívül világot láthatnak, megismerhetnek más kultúrákat, ami szintén hasznos lehet életünk során. Arról nem is beszélve, hogy – mint már említettem – a kint megszerzett nyelvtudásukat is kamatoztathatják.
Néhányan (és sajnos nem ők vannak többségben) elhivatottságból utaznak más országokba munkát vállalni. Ők azok, akiket mélyen megérint egy távol élő népcsoport, vagy akár egy egész nemzet sorsa, és pénzt, időt, fáradtságot nem kímélve oda utaznak, akár önkéntesként is, hogy segítsék az adott országban nem megfelelő körülmények között élőket. Gondoljunk csak arra, hogy hány külföldi utazik a világ minden tájáról például Afrikába, hogy segítsenek az éhezőknek, nyomorgóknak, akikből a Fekete Kontinensen köztudottan sok van. Ez is a külföldi munkavállalás egy fajtája, bár ellentétben a többivel, ez nem kevés elhivatottságot igényel, pusztán kalandvágyból nem vágnak neki az emberek.

Az is előfordulhat, hogy valaki személyes okok miatt dönt úgy, hogy elhagyja Magyarországot. Ilyen lehet például egy külföldi állampolgár iránt fellobbanó szerelem, de lehet olyan magánéleti válság, csalódás is a háttérben, ami arra készteti az illetőt, hogy máshol kezdjen új életet. Megint mások – természetesen itt a fiatalokra gondolok – függetlenedni akarnak szüleiktől, és erre a legtökéletesebb megoldásként a külföldi munkavállalást, és az ezzel járó más országba költözést látják.

Akármi is legyen azonban a valódi indok, mindenki maga dönti el, hogy a világ mely területén, mely államában szeretné leélni az életét, vagy annak egy részét, így azt is, hogy hol szeretne munkát vállalni. Az imént felsorolt okok a leggyakoribbak ugyan, de természetesen ezek nem igazak mindenkire. Mint sok más esetben, nyilván itt sem lehet általánosítani, hiszen ahány ember, annyi féle – kismillió okuk lehet az embereknek az itt felsoroltakon kívül arra, hogy máshol próbáljanak szerencsét. Mindenesetre az tény, hogy manapság egyre többen döntenek úgy, hogy hosszabb vagy rövidebb időre elhagyják Magyarországot, és egy másik országban keresnek munkát. Azt pedig, hogy mi a döntésük oka, csak ők tudhatják biztosan.

Gerstmayer Anita
alivee@citromail.hu